A Magyar Jégkorong Szövetség a sportszervezeteknek megküldött előterjesztésében az Erste Ligában alkalmazott pontrendszer tekintetében az alábbiakra tett javaslatot:

1. A ponthatárok változatul tartása (min. akadémiák: 18; min. nem akadémiák: 36; max.: 56)
2. Hazai játékosok pontértékének maximalizálása 3,0 pontban
3. 1,0 pontot meg nem haladó pontértékű (U23 -as) hazai játékosok ne számítsanak légiósnak egyetlen ligacsapatnál sem
4. Az Erste Ligában több szezonon át szereplő játékosok pontszámítási szabályainak megtartása (vagyis ne legyen külön szabály azokra a játékosokra sem, akik több szezon óta játszanak és nyújtanak kiemelkedő teljesítményt a ligában).

Az alapelvek

„A pontrendszer céljai és alapelvei

[…]

Alapelv: A magyar és légiós játékosok közötti egészséges arány fenntartása a Ligában, amelynek köszönhetően a magyar játékosok bérezése a valós piaci értékhez közelíthet”

A Közgazdaságtan alapelve, hogy a valós piaci érték a kereslet és a kínálat függvénye (Marshall-kereszt), a kereslet és a kínálat viszont erősen függ attól, hogy az adott piacon milyen szabályok vannak. Itt az úgymond valós piaci értéket a piaci szabályok megváltoztatásával akarjuk változtatni. 

Mennyi egy játékos valós piaci értéke? Ki jogosult arról dönteni, hogy mikor közelít egy magyar játékos bérezése a valós piaci értékéhez? 

A fenti alapelv a megfogalmazása alapján két fontos kérdést felvet, amelyet nagyon sürgősen tisztázni kell.

Mi a magyar és légiósok közötti egészséges arány, amelyet fenn kellene tartani?

Erre nagyon egyszerű választ lehet adni, hiszen az arány egyetlen számmal jellemezni tudjuk. Konkrétan mennyi a magyar és a légiós játékosok közötti egészséges arány? 

• Például 2? Azaz minden két magyarra jusson egy légiós? 
• Vagy például 1,5 ? Azaz minden légiósra másfél magyar jusson? 
• Vagy 1 ? Azaz legyen ugyanannyi a légiós, mint a magyar? 
• 3? Azaz minden negyedik játékos legyen légiós? 
• 4? Azaz minden légiósra 4 magyar jusson? 

Hogyan kell értelmezni az egészséges arányt? Csapatonként, mérkőzésenként, vagy a ligára nézve globálisan?

A DAB decemberi IIHF-szünetig lejátszott 23 meccséből 16-on több légiós volt benevezve a meccsre, mint hazai és honosított játékos.  További 4 mérkőzésükön a légiósok száma megegyezett a hazaiak és a honosítottak együttes számával. Ez a 23-ból 20 meccs, ahol legalább annyi légiós volt, mint nem légiós. Vajon kijelenthető-e, hogy egészséges volt a hazaiak és a légiósok aránya?

A DVTK 20 meccsből 3-szor ugyanannyi légióst nevezett, mint nem légióst. Egészséges?

Mi az egészséges arány?

• A DAB-nál a meccsekre nevezett játékosok 52,4%-a (251 játékos a 479-ből) légiós. Egészséges?
• A Debrecennél a meccsekre nevezett játékosok 42,16%-a légiós (191 a 453-ból). Egészséges?
• A Ferencvárosnál a meccsekre nevezett játékosok 35,57%-a légiós. (138 a 388-ból). Egészséges?
• A BJA-nál a meccsekre nevezett játékosok 35,58%-a légiós (148/416). Egészséges?
• A DVTK esetében a meccsekre nevezett játékosok 43,51%-a légiós (191/439). Egészséges?
• A FEHA19 -nél a meccsekre nevezett játékosok 28,54%-a légiós (119/417). Egészséges?
• Újpesten a meccsekre nevezett játékosok 28,91%-a légiós (122/422). Egészséges? 

Melyik egészséges, melyik nem? 

A pontrendszer megváltoztatásával kapcsolatos javaslatok közül melyik intézkedés szolgálja és hogyan az egészséges arány kialakítását/fenntartását?

2023. november 14-én a DVTK – DAB mérkőzésen a benevezett 44 játékosból 22, azaz pontosan 50% légiós volt, mindkét csapat 11-11 légióst nevezett. ⇒ Egészséges?

2023. november 5-én a DEAC – DAB meccsen a benevezett 40 játékosból 20 volt légiós, a DAB 10 légióst és 8 nem légióst, a DEAC 10 légióst és 12 nem légióst nevezett. ⇒ Egészséges az arány?

2022/2023-ban a DVTK kapujában 1846 percet védett a légiós kapus, és 158-at a magyar. 

Stb. 

A hazai játékosok szereplésére vonatkozó adatok

A táblázatban H+N meccs a nevezések aránya az összes nevezéshez képest.

Szezononként és születési évenként a hazai és honosított játékosok aránya a jégkorong sportban

Szezononként és születési évenként a hazai és honosított játékosok aránya a jegyzőkönyvekben, ezekkel a színekkel jelölve:

• • • sárga háttér: U18
    • világos narancs: U20
    • vérnarancs: U21
    • világoskék: U23
    • világoszöld: U25
    • fehér háttér: 25 évesnél idősebb
    • A táblázatból az is kiderül, hogy melyik korosztály hol jött képbe, és hol kezdett el fogyni.

Mint látható, tavalyelőttig 77-82% között volt a hazaiak és honosítottak aránya a jegyzőkönyvekben, ez a 2022/23-as szezonban lement 68,6%-ra, idén pedig 61,5%-nál járunk, ez már nem nagyon fog változni érdemben, illetve ahogy nő a tét, a légiósok szerepe várhatóan nyilván nőni fog. Don MacAdam elmondása alapján már most komoly probléma, hogy a speciális egységekben magyar játékos nagyon ritkán jut szerephez.

A nevezett keretek erőssége

A pontrendszer eredeti céljai között szerepelt, hogy a liga színvonala és a versenyhelyzet növekedjen azáltal, hogy a keret erősségére teszünk minimumkövetelményeket.

A Liga 352 játékos pontértékét tette közzé az Erste Liga hivatalos oldalán.  Ebből:

• 133-nak maximált a pontértéke (hazai és kettős állampolgár U23-asok), 
• 84 a kötelező minimális ponttal szerepel a listán (légiósok, akik egyébként nem érnék el a 3,55 pontot), 
• és csak összesen 123 játékos (nagyjából 35%) szerepel a saját pontértékén. Egy ukrán játékos pontértéke hibás, mert a légiósok 3,5 pontjával szerepel. 

Ez azt jelenti, hogy súlyosan torzul a pontrendszernek az a célja, hogy az tükrözze az egyes keretek erősségét.

Ha úgy tetszik, a korábbi légiós szabályozás is leírható egy pontrendszerrel: minden légiós 1 pontot ér, minden nem légiós 0 pontot ér, és egy meccsre maximum 6 pont értékű keretet lehet nevezni.

A pontérték maximalizálása

A magyar játékosok bére és pontértéke között nincs olyan kapcsolat, amelyet a pontérték maximalizálása bármilyen módon is befolyásolna. Egy jó játékos akkor sem lesz olcsóbb, ha 3,7 pont helyett 3 pontot érne. Azzal mindenki tisztában van, hogy kik a használható magyar játékosok, és ha ők kevesen lesznek, akkor drágák maradnak, kivéve, ha lehet helyettük hozni (olcsóbb) külföldit.

Amennyiben a magyar játékosok pontértékét maximalizáljuk, akkor 

• nem az ő szerepeltetésüket támogatjuk, hanem több légiós szerepeltetésére lesz hely a keretben.
• a pontrendszernek az a tulajdonsága torzul tovább, hogy az tükrözze a benevezett játékoskeret erősségét. 
• jelenleg ha valaki leigazolja az ukrán válogatott játékosait, mivel rájuk egy – egyébként nem kötelező – IIHF-ajánlás szerint a hazaiakra vonatkozó szabályok a mérvadóak, és velük, mint egy kvázi olcsó kerettel játssza végig a bajnokságot, minden előírásnak megfelel, egyetlen magyar állampolgár játszatása nélkül.

A ligában jelenleg sok a 3,5 pontot érő légiós utánpótláskorú játékos – ők általában nem emelik a színvonalat, viszont a jelek szerint a magyar játékosok rovására beleférnek a meghatározott pontkeretbe. Megfontolandó tehát a pontkeret újbóli meghatározása a játékosok pontszámainak függvényében. 

Ha a hazai (és honosított) játékosok pontértékét 3,5 pontban maximalizálnánk, az csak egyetlen játékost érintene, ha 3.0 pontban maximálnánk, az összesen 10 játékost érintene.

A fiatalok szereplésének aránya

Véleményünk szerint az előterjesztésben azzal kellene számolni, hogy kik lettek benevezve ténylegesen a mérkőzésekre, és nem azzal, hogy kik lettek benevezve a ligába. Sok olyan fiatalt ugyanis, akiket beneveztek a bajnokságba, még egyetlen mérkőzésre sem neveztek, azaz szükségszerűen lehetőséghez sem juthattak. Ha azzal számolunk, hogy adott mérkőzések nevezési lapjain kik szerepelnek, vagyis ténylegesen jégidőt kaphattak, a prezentáció utolsó oldalán levő táblázatban teljesen eltérő számok jönnének ki. (Hogy vajon jégidőt kaptak-e, újabb elemzés tárgya lehetne.)

A prezentáció szerint a magyar csapatok 114 U23-as játékost neveztek. Ezzel szemben a mérkőzés jegyzőkönyvekben a magyar csapatoknál a számok az alábbiak szerint alakulnak:

8 fő 2001-es születésű hazai játékos

11 fő 2002-es születésű hazai játékos

12 fő 2003-as születésű hazai játékos

17 fő 2004-es születésű hazai játékos

7 fő 2005-ös születésű hazai játékos

6 fő 2006-os születésű hazai játékos

1 fő 2007-es születésű hazai játékos.

Ez összesen 62 fő a 114 helyett. Ha hozzávesszük az 1+2+2+2+3+1+0 fő kettős állampolgárt ugyanezekkel a születési évekkel, az is csak összesen 73, ami pont 41-gyel kevesebb az MJSZ előterjesztésében szereplő számnál.

A klubok beneveznek mindenkit, aki szóba jöhet a fiatalszabály miatt, illetve ezen fiatal játékosok betegsége, sérülése, kimaradása esetén figyelembe vehető további fiatal játékost is. De aki az előterjesztés kiküldéséig nem került a jegyzőkönyvbe egyetlen mérkőzésen sem, azt nyilván nem lenne szabad figyelembe venni az elemzésekben, sajnos ők a pontrendszer hatása miatti „szellem sportolók”. Lásd a fiatalszabállyal kapcsolatos elemzésünk.

Összegzés

Véleményünk szerint az elemzés kiinduló adatai számos alapvető tévedést tartalmaznak, így az azokból levont következtetések illetve javaslatok sem lehetnek megalapozottak.

Elgondolkodtató, hogy annyi plusz szabály vagy módosítás kerül bevezetésre a pontrendszer kapcsán, annyit toldozgatjuk, hogy ennek eredményeképpen teljesen értelmét veszíti. 

A pontrendszer mindenki számára látható módon nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, folyamatosan és nagy számban esnek ki a magyar játékosok a jégkorong sportból.

A JÉSZ javaslata: a pontrendszer eltörlése, és légiós korlát bevezetése.

©JÉSZ

Ismered meg Programunkat, és légy te is tagunk! Szervezetünk egy olyan programot működtet, amely segíti a sportolókat céljaik elérésben.

Vedd fel velük a kapcsolatot, és tudj meg többet!